Szép lett jó lett, vagy mégsem. Ez van ma.
Valamikor régen, kerületünk vezetősége úgy döntött, hogy pénzt és a befektetők posztóját nem kímélve Belső Ferencvárost az éttermek utcájává alakítja, a középső Ferencvárost pedig lakóteleppé.
Azt mondták ugyan, hogy rehabilitálják, de valójában simán csak kiebrutalták az ott lakókat. Kell a francnak a sok koszlatt ember, helyette legyen lakótelep, jöjjenek a fiatalok, gyerekzsivaly és gasztroutca.
Kicsit félresikerült a történet. Amolyan igazán magyaros. Szép terv, kezdeti lelkesedés, majd semmi.
A gasztroutcával addig semmi gond nem volt, amígy épült, de később miután elkészült, sajnos már senki nem foglalkozott vele megfelelően. Lepukkant, így a korábbi zászlóshajó szerényen húzza be a farkát a Város szíve 5. kerület mellett.
Most már olyasmire sincs pénz mint például az elromlott Ráday utcai behajtásgátló oszlop megszerelése. És olyan szánalmas kifogásokkal élnek a javítás elmulasztásával kapcsolatban, hogy azt gondolnánk nem is a választások évében vagyunk.
A lakóövezet is épült szépen, ameddig volt befektetői erő. Folyamatosan tolódott ki a rehabilitált területek határa, mígnem egy szép nap megállt a fejlesztés. Még a kerületi honlapon sem találni jelét annak, hogy hogyan halad tovább a fejlesztés. Mert gyanítom sehogy.
Elfogytak az kisajátítható eladható ingatlanok, a befektetőket nehéz időkben nehéz idecsábítani. A '90-es években divatos, értelmetlen kis lakásokból az első lakók most költöznek el, de jönnek helyettük mások. De csak ideiglenes jelleggel, soha nem úgy, hogy itt szeretnének élni.
Addig is marad a reggeli szemét, a sok szotyi, a felháborítóan parkoló autósok, meg a remény, hogy lesz egy élhető belvárosi nagyed. Valamikor.
Folyt. köv.
Korábban a Bakáts térről (és az ottani áldatlan állapotokról) akartam ma posztot írni (majd fogok), de volt egy 
